Tegnap este Ubi kiment, hogy bezárja a kaput és a garázsajtót.
A bejárati ajtóban ott feküdt Macsa, de nem mozdult meg az ajtónyitásra, mint egyébként szokott. :(
Egészséges, gyönyörű macska volt, néhány hetes korában került hozzánk.
Áprilisban lett volna 7 éves.
Ugyan kinek árthatott...?
Megkerestem a róla készített oldalaimat:
8 megjegyzés:
Ó, szegény macs... :( Gyönyörű oldalakat csináltál róla!
Nagyon sajnálom szegény cicust. Mondanám, hogy idővel jobb lesz, és nem fogtok majd bánkódni, de most úgyis kár ezt mondanom. Sajnálom :(
ó de sajnálom :((( milyen jó, hogy készültek róla oldalak... (és milyen gyönyörűek)
Jaaaj, Franci! Nagyon sajnálom, átérzem a szomorúságod. Emlékszem jó néhány levélváltásunkban kitárgyaltuk Leopoldot és az én Vazulom :)
Franci! Ilyenkor még inkább gondolom úgy, hogy a SB tényleg ezért van. Hogy emlékezzünk, hogy emlékeket őrizzünk, amik fontosak a szívünknek. A Ti emlékeitek még szebbek lesznek ha az oldalaidat nézitek, mert azok igazán Róla szólnak.
Ó-ó... Franci. De szomorú. Nagyon sajnálom. :(((( Az oldalaidon láttam, milyen szép cica volt, és átjött róla, mennyire szerettétek. :(
Jaj de nagyon sajnálom, micsoda szép macs volt. Én is nagyon ki lennék bukva, ha a mi Toklászunknak valami baja lenne....
Nagyon szép oldalakat csináltál róla. Az emlékeidben tovább él.
Sajnálom Franci, és nagyon átérzem a bánatod, mert sajnos nekem több cicám tünt így el, hogy valaki a szomszédból nem bírja őket!Borzasztó, és Mónikának van igaza, a szép oldalaidon emlékszel rá!
Köszönöm, nagyon kedvesek vagytok!
Megjegyzés küldése