Első pár kötött (felemás) zokni

Nemrég "megtanultam" zoknit kötni.
Óriási sikerélmény ez nekem.
Jó, jó az alapok nem voltak teljesen újak, hiszen még gyerekkoromban tanítgatott Anyukám, mindkét Nagymamám, sőt még az egyik nagynéném is. Ez nagyjából annyit tesz, hogy tudtam, hogyan kell felszedni a szemeket és elkezdeni a munkát. Azt hiszem nem túlzok, ha azt mondom, hogy maximum egy sálat ha befejeztem eddigi életemben. : ) Még mindig megvan, bár azt hiszem egyszer sem vettem fel. :)

Aztán nemrég találtam egy szuper, magyar nyelvű blogot, a címe Jucuu szobahőmérsékleten köt. Egészen más volt, ami miatt odatévedtem, egész pontosan a hordozókendő és a mosható pelenka, (de ezekről majd később) és akkor megláttam, hogy van egy remek "tutorial" a blogon, aminek a segítségével talán én is megtanulhatok zoknit kötni.
Valami különös szerencse folytán épp ezekben a napokban kezdték el árulni az Aldiban a zoknikötőfonalakat. :) Gyorsan rábeszéltem Ubit egy csomagra. :) Igaz még zoknikötőtűm sem volt. Ő azért eleinte tartott tőle, hogy ez megint csak egy fellángolás és a végén a fonalak a szekrény mélyén végzik, mint oly sok minden más... de aztán nem!!! Kaptam kölcsön speciális zoknikötőtűt, igaz kicsit nagyobbak, mint amilyen ehhez a fonalvastagsághoz kell, de annyi baj legyen. :)
Nekikezdtem, hamar rájöttem, hogy nem árt felfrissíteni az eddigi kötéssel kapcsolatos ismereteimet, konkrétan a szemeket nem tudtam felszedni úgy, ahogy kell. :) Szerencsére Jucuu erre az esetre is kínált segítséget, mégpedig egy nagyon hasznos link formájában, ez pedig a Knittinghelp.com ,telis tele szemléltető videókkal. Szuper!

Őszintén szólva vért izzadtam mire elkészült az első fél pár. legalább háromszor visszabontottam, leszaladtak a szemek, nem fértem a sok tűtől, minden bajom volt, úgy éreztem jobb ha hagyom az egészet, de aztán mindig újrakezdtem és, amikor elkészült és ráadtam Zsombi lábára nagyon büszke voltam magamra.

A kis drágám pedig annyira örült neki, hogy nem tehettem mást megkötöttem a zokni párját is. Ez már persze sokkal könnyebben és gyorsabban ment és talán szebb is lett egy kicsit. :) Na persze van még mit gyakorolni, (az most nem számít, hogy nem lett egyforma a kettő:D) de meglesz az is, hiszen maradt még több, mint 3x50 g fonalam, sőt azóta sikerült saját zoknikötőtűkre is szert tennem, két méretben.
Ez is egy érdekes történet (már, akinek :D)
Először természetesen rövidáru üzletben kerestem, igaz csak egyben, ahol épp hiánycikk volt, mindenféle kötő- és horgolótű. Aztán elmentünk vásárolni a Lidl-be, ahol láss csodát Ubi talált nekem egy kosárral, lényegesen olcsóbban, mint, amennyiért a rövidárusnál megvehettem volna. :)
Lehet, hogy nekem most meg kellett tanulnom zoknit kötni? Nagyon úgy néz ki. :)