2010. augusztus 12., csütörtök

apró örömök

Semmi különös. :)
Hónapok óta szeretnék egy cipészárt, erre valamelyik nap az uram hozott nekem egyet. Csak úgy, mert szeret és mert ismer. Tudja, hogy ezzel nagyobb örömet szerzett nekem, mint mondjuk egy csokor virággal. :) (Az egyik helyi kárpitoskellékes műhelyben találta.)
Hát nem gyönyörű? :D
Hamarosan megmutatom azt is, hogy mire kell nekem egy ilyen kütyü. 

A másik apró öröm, ami mostanság engem ért, hogy a postán, teszveszen keresztül Kecskemétről rendelt stevia magok egyike zöld színt vitt a feketeségbe. :)

Jaj, legalábbis remélem, hogy tényleg az kelt ki és nem csak valami gyomnövény a földből. :D Hátha a többi is  életre kel, de ha csak ebből az egyből növényke cseperedik a közeljövőben én már akkor elégedett leszek. :)

No, hát ilyesmiknek örülök mostanság. 

Vártam mára egy kis csomagot a bookline-tól is, de az sajna még nem érkezett meg. Talán hétfőn. Na akkor is lesz ujjongás, (ezt a szót meg kellett most néznem a magyarhelyesiras.hu-n :D) meg lelkes ugrabugra...

...és Te milyen apróságnak örültél mostanában?

11 megjegyzés:

Kata írta...

Hű de kíváncsi vagyok, mit készítesz ezzel az árral :) Ismerős az öröm, én akkor voltam így mikor egy csomag maradék anyagot, szalagot, gombot meg csipkét kaptam születésnapomra. És mindenki csodálkozott, hogy örülhetek én ilyen filléres apróságnak. Hát ez van! De ez jó.
Tegnap pedig annak örültem, hogy végre készítettem egy hagyományos SB-t. Este pedig a gyerekekkel alkottunk, bababútorokat barkácsoltunk, aztán tündérkertet rendeztünk be velük. Olyan jó volt. Erről pedig Te is eszembe jutottál, mert van egy játék amivel fonalat is lehet nyerni és élő növények is kellenek hozzá. Itt írtam róla:
http://7szindizajn.hu/scrapbook/scrapbook_gyerekekkel/tunderkert

Kisnyul írta...

Utánaolvastam a stevia-nak, mert még sohasem hallottam róla. Érdekes és fura, hogy nem reklámozzák úton útfélen...

Apró öröm a mai napon: hívom a barátnőmet, foglalt, na gondoltam megint dolgozik 1000-rel- leteszem a telefont, azonnal csörög. Ő is engem hívott. :)

Kolibri írta...

Ó Franci!! Csodás hogy ezeket az apró de annál nagyobb örömeidet leírod nekünk :)
Nekem mostanában az volt a legnagyobb örömöm, hogy itt voltak a lányok és rá két napra pedig majd 2 nap szabadnapot kaptam, amit egyedül tölthettem! :)

Janka írta...

tök jó az árad -- én tudom, mire használnám :)

engem mostanában csak nagy örömök érnek :) úgy látszik, az év második része lesz a szerencsés. a "legkisebb" öröm, ami ért, hogy egy csomó csipkét (szalagokat, virágokat) turkáltam a lomipiacon 250 Ft-ért :)

Mörjike írta...

Franci, annyira helyesek az ilyen bejegyzéseid, hogy naná nem lehet szó nélkül hagyni. Én is úgy tudok örülni apróságoknak mint egy gyerek. A növénykédnek szurkolok, hogy az legyen aminek te is véled. :)

Apró öröm velem mostanság?...hmm..hát nagyon gondolkodnom kell. Talán ma, hogy Andor már nem lázas, a nagyobbikban pedig megmarad valami kaja.

kreativhit írta...

Hát ismét egy szívlélek blogra bukkantam.Szeretem az egyszerűen magukat adó emberkéket.Szóval jövök még máskor is.Amúgy kíváncsivá tett mit készülsz alkotni.

Szilvi írta...

Igazán jó, hogy ilyen bejegyzéseket is írogatsz, úgy megmosolyogtattál!
Hasonló ár-am, hehe, ez jól hangzik, nekem is van, még a nagypapám méteráruboltjából a háború idejéről, én nem tudom, hogy mire való,kiváncsi vagyok neked mire kell majd.
Na igen, öröm nekem az, hogy felmegyek a padlásra (abban a házban lakunk, amit ő építtetett 1931-ben) és rendezgetem az ő kincseit, régi leveleket, könyveket, befőttesüvegeket, hadd ne mondjam csipkéket-gombokat, ilyesmit és naponta alszom el abban az ágyban-na jó ágykeretben, ami a nagyszüleim hitvesi ágya volt, míg a hálófalon a nagymamám goblejnjei figyelnek.
És folyamatos öröm, már ha nincs éppen hányingerem- a növekvő pocim:).

Sabee írta...

Imádom a bejegyzéseidet :) Milyen kedves Ubitól, hogy ezzel a szerszámmal lepett meg :) már nagyon furdalja az oldalamat a kíváncsiság, hogy mire fogod használni, ne csigázz sokáig :)
Utánaolvasok a stevia-nak, még sosem hallottam róla. És eszembe jutott a meghívásod, remélem még mindig áll? :pirulóssmile: ki ment a fejemből...ne haragudj nagyon...
Igazából az elmúlt pár napban nagyon örültem a beszélgetéseknek Betsievel (személyesen), ezek mindig teljesen felvillanyoznak és elgondolkodtatnak. És tegnap láttam/láttunk egy gyönyörűűűű hullócsillagot!!

Kisnyul írta...

http://kisnyuldolgai.blogspot.com/2010/08/sb-pontert-terv-szerint-3.html

Névtelen írta...

Kislányunk ma először nevetett hangosan! :)))

Franci írta...

Nagyon, nagyon jó érzés olvasni ezeket a kommenteket, köszönöm Nektek! Csupa olyan dolgot írtatok, amiknek én is nagyon tudok vagy tudnék örülni.